Keringési zavarok, szívinfarktus – Orvos válaszol – belgyógyász, háziorvos

Orvos válaszol

belgyógyász, háziorvos
Dr. Gyurkovics István
Keringési zavarok, szívinfarktus

Tisztelt Doktor Úr!
Elore is elnézését kérem, enyhén indulatos lesz a levelem. A gyalogló archívumában olvastam egy régebbi válaszában, hogy vkinél fiatal kora ellenére /nem a tünetekre hagyatkozva/ kizárta a keringési zavarok lehetoségét. Persze tudom, hogy e-mail-leken keresztül nem lehet diagnosztizálni...
Én alig egy hónappal 28. születésnapom után kaptam infarktust, kamrai fibrillatioval /ez sem igaz, hogy az infarktus mellett ritka a ritmuszavar, foként fiataloknál/ 2 alkalommal. Az életemet csak a rohamkocsi idobeni érkezésének köszönhetem. 2 évvel az inf. elott már felkerestem háziorvosomat mellkasi panaszokkal és az inf. elott közvetlen is fulladás, kifulladás miatt. 16 éves koromig aktív versenysportoló voltam, nem doppingoltam, nem drogoztam, a családomban nem ismeretesek ezek a betegségek. Igaz dohányzom, de a vizsgálatok tömkelege és a Mao-i kardiológusok szerint nem a cigaretta okozta a vesztemet. Most az EF.em 40 % alatt van, szerencsére a terhelést jól bírom, nem fulladok és nem vizesedem, az orvosok azt mondják, mert fiatal a szervezetem és jól kompenzál. De mi lesz, ha öregszem? Mi lesz 10-15-20 év múlva?... Vegyék már észre, hogy ez a kis ország ebben a betegségben vezet a világon a halálozási stat.-ban! Sokkal figyelmesebbnek, tájékozottabbnak kell lennie egy
háziorvosnak, mint pl. az enyém volt!!! És már nem igaz, hogy kb. 50 év és efelett van veszélyeztetve a lakosság. Sokkal hamarabb jöhet a veszély és ennek a dolognak a publicitása az Önök dolga!! Az én esetem, persze egyedi, de 30 év és a felett már EGYÁLTALÁN nem ritka a szívinfarktus!
Sok kardiológussal vettem fel azóta a kapcsolatot és az alábbi rizikó faktorokat szürtem le a beszélgetésekbol és saját tapasztaimból /persze a közismerteket nem közlöm/: a stressz, amit sokszor összetévesztünk a feszültséggel, idegeskedéssel, a sok videó-, TV nézés, számítógépes játékok, kevés alvás, a pihenni kikapcsolódni nem tudás.

Köszönöm, hogy elolvasta.

Kismaros, 1998.11.12.

1998-11-13 23:01:28

Nagy segítség lett volna, ha megírja a hivatkozott válaszom dátumát, mert az eddig adott 210 E-mail-emet áttekintve nem sikerült rátalálnom. Levelébõl mindenképpen az sugárzik, hogy saját betegségéért a témában felkészületlennek tartott háziorvosokat is hibásnak tartja. Emiatt kénytelen leszek néhány kérdést pontosítani.
1.) Azt én is pontosan tudom, hogy Magyarország a kardiovaszkuláris halálozásban vezetõ szerepet tölt be. Legtöbb eddigi orvosi cikkem pontosan ezen rizikófaktorok felderítése témakörében született.
2.) A háziorvosnak igen sok embert kell megvizsgálnia nagyon rövid idõ alatt (átlagosan 5-6 perc), ebbe csak a saját tapasztalatok és a statisztikák alapján valószínûnek tartott vizsgálatok szoríthatók bele. (Pl. nem keresek prostata túltengést sem 30 éves kor alatt, akkor, ha valakinek vizelési panasza van.)
3.) A szív eredetû panaszok legnagyobb része (szívdobogás, rendetlen szívmûködés, kihagyás érzés, torok szorítás) minden mai vizsgálat alapján az esetek 98%-ban nélkülöz minden szervi alapot - fiatal korban. Ha találunk is ritmuszavart, az nem azonos az infarktusra hajlamosító koszorúsér szûkülettel.
4.) Azzal sem mondott újat, hogy az infarktus ritmuszavarral jár! Kórházi belgyógyász gyakorlatom alatt ezt számos esetben tapasztalhattam. Azonban a fordítottja nem igaz: ha valakinél bármilyen "banális" ritmuszavar észlelhetõ EKG-val vagy bemondás alapján - az egymagában nem azonos az infarktus elõjelével. Az Ön esetében az infarctus után fellépõ pitvarfibrilláció a ritmuszavarok súlyosabb változata, mely ebben az életkorban minden orvos figyelmét fel kell, hogy hívja. A betegek többsége azonban a 3.) pontban említett szubjektív, EKG vagy Holter segítségével nem regisztrálható, ártalmatlan ritmuszavarokkal veszi el a rendelésen az idõt a fontosabb betegek elõl.
5.) Az infarktusra veszélyeztetett állapot nem szûrhetõ ki bizonyosan a mai eszközökkel. Ahogyan Ön is elmondta, családi anamnézise és saját eddigi élete alapján nem volt valószínû, hogy ez elõfordulhat. Az EKG legtöbbször a már kialakult infarktust mutatja, de nem mutatja ki mindegyik infarktust és egyiket sem mutatja ki az infarktust megelõzõ 2 nap nem tipikus elõjeleivel egyidõben!
6.) Az eszközös vizsgálatok korlátozottsága nem csak a háziorvosoknál probléma, ahol ezek hiányoznak, hanem vezetõ cardiologiai osztályokon is, ahol mindezek rendelkezésre állnak. Saját emlékezetes esetem az, hogy panaszmentes 62 éves betegemet osztályvezetõ cardiologus barátja terheléses vizsgálattal negatívnak minõsítette, a beteggel közösen sítúrára ment és a beteg ezek után 2 hónappal kapott infarctust, mert felidegesítették. A terheléses EKG akkor mutat már bizonyítható eltérést, ha már a koszorúsér min. 30-40%-al beszûkült. Egy másik vezetõ cardiologus elõadása szerint a EKG Holter hasznossága a koszorúsérgörcs (angina pectoris) kimutatásában csupán 12%.
7.) Természetesen abban igaza van, hogy infarktus 30 év alatt is elõfordul. A múlt héten mondta egyik betegem, hogy az Önnel egykorú fia most kerül koszorúsér mûtétre (bypass). Olvastam már gyermekkorban elõforduló infarktusról is, tehát nem a tajékozatlanságommal van a baj. A baj az, hogy az Ön esete olyan ritka, hogy nagyon sok orvos a teljes élete folyamán sohasem találkozik vele, ezért a fulladásos panaszokat nem tartja azonnal szervi eredetûnek (100 háziorvosból egynek ha van hasonló fiatal infarktusos betege). Amit én említettem az az, hogy a koszorúsér betegség minden rizikófaktora életkorral exponenciálisan emelkedik és ez az emelkedés 45 éves kor után kezd észrevehetõvé, a szûrõvizsgálatokkal hasznosíthatóvá válni! Miközben 65 év felett az emberek 30%-nál lehet kimutatni valamilyen kardiológiai eltérést, 50 éves korban kb. 3-5%-ban, 30 éves kor alatt ez csupán ezrelékekben mérhetõ.
8.) Tekintettel arra, hogy a fiatal életkorban végzett (iskolaorvosi, sportorvosi és honvédség elõtti) szûrések nyugalmi EKG készítésébõl állnak, az ilyen szûrés 999 felesleges vizsgálat után talál egyetlen koszorúsér betegségre gyanúsat - ami persze nem azonos egy infarktus kivédésével.
9.) A fiatalkori infarktus mindenképpen öröklötten gyengébb koszorúserek, dohányzás, hajszolt életmód következménye, semmiképpen nem jellemzõ átlagos életmódot folytató kortársaira. A mérsékelt sport fontos lehet az szív-érrendszer megfelelõ teljesítõképességének fenntartásában, azonban én azonban mindig is úgy tartottam, hogy az eredményeket hajszoló versenysport túlterheli a szívet és a vérkeringést: pl. számos világhíres sportoló lett 60 éves kora alatt súlyos beteg.
10.) Kétségtelen, hogy az infarktus évrõl évre egyre fiatalabb korban és ma már a nõk közöt is hasonló arányban szedi áldozatait. A statisztikák azonban némileg hamisak: nagyon sok embernél az infarktus elsõ és végsõ esemény. Ezek az emberek sohasem fordultak szívpanasszal orvoshoz, ezért ilyen módon vizsgálatra sem került sor, a halál okát a kórboncnok utólag állapította meg, tehát nem volt esély idõbeli orvosi beavatkozásra.
Az Ön esete az egyik véglet, a másik az, hogy az emberek 95%-a úgy éli le egész életét, hogy nem kap infarktust, legfeljebb a halál bekövetkeztét megállapító orvos (kórboncolás nélkül és pontos elõzményi adatok híján) a terminális szívmegállást infartusnak minõsíti - idõs embereknél !!A

REKORDMAGAS INFARKTUS HALÁLOZÁSÉRT MAGYARORSZÁGON NEM AZ ORVOSOK A FELELÕSEK, hanem azok az évtizedek óta kedvezõtlen életkörülmények, melyek a koszorúsér betegség kialakulának kedveznek.