Orvos válaszol

lelkisegély
A "Sola Scriptura" Lelkészképzõ és Teológiai Fõiskola hallgatói
A Biblia az ember teremtésérõl, áldozatokról -- áldozat -

Kedves András!

Köszönöm válaszod! Szeretnék bõvebben hallani az áldozatokról.
Valahol azt hallottam, hogy Isten nem kívánt áldozatot a néptõl,
csak mivel a nép így tudta elképzelni, hogy tisztelje Istent,
szabályozta azt.
Én nagyon szeretem az állatokat. Egyelõre elfogadhatatlannak
tartom, hogy Isten azt kérte volna az embertõl, hogy állatokat
áldozzon. Undorítónak tartom, hogy a vért ide-oda kénték és
fröcskölték!
Nem tudtak volna más megoldást találni?
Ha Isten elõre látja, hogy kinek milyen lesz az életútja, miért nem
befolyásolja úgy, hogy jó legyen? Egyáltalán miért teremtette úgy
Isten az embert, hogy képes legyen a bûnre? Erre szokták
mondani a szabad akarat dolgot. Nagyon szabad akarat, ha csak abban
dönthet az ember, hogy Istennel, vagy vele, de köztes állapot nincs.
Nem kéri egy ember sem, hogy meg akar születni. De ha
megszületett, csak két lehetõsége van. De ha Isten nem bûnre
hajlamosnak teremtette volna az embert, nem lett volna bûnös és nem
kellene döntenie ebben a kérdésben (ami igen nehéz). Ha valaki elé
állandóan próbákat állítanak, persze hogy elõbb-utóbb belebukik
(Ádám és Éva: "almafa").
Milyen felekezethez tartoztok (római katolikus, baptista,
evangélikus)? Talán nem mindenkinek fontos, de én kíváncsi vagyok
rá.
Miért engedi Isten a sok nyomort és háborút, éhenhalást és
betegséget, amikor lenne hatalma tenni ellene?
És miért van, hogy sokszor sikerük van azoknak az embereknek, akik
lopnak, hazudnak, kihasználják a másikat stb., akik pedig nem,
azoknak nem sikerülnek dolgok?
Miért tartják egyesek fontosnak a templomba járást?
Meg van-e a Biblia eredeti példánya valahol?
Mi a véleményed az ufokról?
Mi történik az emberrel és az állatokkal a halál után? (Pl. az
áldozati állatok haláluk után a pokolra kerülnek?)
Én félek a világvégétõl, de csak azért, mert állítólag ott lesz
végleges, hogy ki hol fog örökké élni. Jobb lenne, ha a földi életem
után nem kellene sehol sem élnem. Lehet azt tuni, hogy ki hol
fog élni, vagy ez egy örök bizonytalanság?
Miért vannak olyan sok vallások? Mindegyik (!!!) azt mondja magáról,
hogy õ az igazi! De azt honnan lehet tudni, hogy melyiknek van igaza?
Köszönöm, hogy kérdezhettem(ek).

2000-06-02 19:16:12

Kedves Dominkia,

Valahol azt hallottam, hogy Isten nem kívánt áldozatot a néptõl,

Az áldozati rendszert Isten rendelte el már közvetlenül a bûnest után.
Tehát nem azért mert az emberek csak így tudták volna elképzelni Isten
tiszteletét. Ahogy írtam legutóbb, az áldozati rendszer elrendelése az
ember érdekében történt. Az embernek van szüksége arra, hogy bûneit
megbánja és elrendezze. Az ószövetségben minden jelképes cselekedet az
áldozati rendszerben Jézusra mutatott elõre. Írod, hogy ezek
részletesebben érdekelnek, ha gondolod, küldhetek a magáncímre egy
összeállítást ebben a témában. Éppen most jelent meg egy kiadvány a
Fõiskolánkon, azt be tudom vinni gépre ha érdekel.

Én nagyon szeretem az állatokat. Egyelõre elfogadhatatlannak
tartom, hogy Isten azt kérte volna az embertõl, hogy állatokat
áldozzon. Undorítónak tartom, hogy a vért ide-oda kénték és
fröcskölték!
Nem tudtak volna más megoldást találni?

Jogos a kérdés. Az állatok tényleg nagyon fontosak, ha lehet így
mondani. A Biblia pl. ugyanúgy élõ léleknek nevezi õket mint az
embereket is. Ugyanaz a kifejezés található a héberben mindkét
esetben.
Viszont van egy másik szempont is. Istennek nagyon gyakran két rossz
megoldás közül kell kiválasztania a kevésbé rosszat. Azért meg kell
gondolni, hogy ugyan az álatok élete is fontos de az emberé talán
méginkább fontos. Az ember amikor megölte az ártatlan bárányt neki is
a szíve belesajdult, hogy az õ bûne oda vezet, hogy egy ártatlan lény
halállal fizet a vétkéért. Isten ilyen drámai módon mutatta be, hogy a
bûnnel nem lehet játszani! Annak következményei vannak, mégpedig a
halál. Így véste Isten a zsidóság elméjébe azt, hogy jönni fog a
messiás aki szintén halált fog elszenvedni mások vétke miatt.
... De természetesen nem tudok itt minden magyarázatot leírni,
dióhéjban csak ennyi, ha érdekel akkor küldöm a részletes kiadványt.

Ha Isten elõre látja, hogy kinek milyen lesz az életútja, miért nem
befolyásolja úgy, hogy jó legyen?

Azért mer Isten nem bábokat teremtett akit úgy rángat ahogy akar.
Isten szabad választási képességgel ruházta fel az embert. Szabadon
dönthet, hogy életében milyen életutat követ: Isten törvényét vagy
pedig a bûn törvényét. Isten csak készteti az embert, küzd az emberért
minden pillanatban, hogy õt kövesse mert ez az élet útja, a másik
pedig a halálé. Isten törvénye olyan, hogy nem kényszerit senkit sem
még a jóra sem. Ha belegondolsz ennek az ellenkezõje lenne csak
borzasztó. Nem attól szép az emberi élet, hogy ha fejlõdünk,
növekszünk bölcsességben, egyáltalán jobb emberek leszünk, hogy abban a
mi részünk is benne van?

Egyáltalán miért teremtette úgy
Isten az embert, hogy képes legyen a bûnre?

Isten az embert bûntelennek, tökéletesnek teremtette a Biblia elsõ
lapjai szerint. De ahogy fent is írtam megkísérthetõ volt, hiszen
jogában állt Isten követni vagy pedig Sátán útját ami az önzés útja.

Erre szokták
mondani a szabad akarat dolgot. Nagyon szabad akarat, ha csak abban
dönthet az ember, hogy Istennel, vagy vele, de köztes állapot nincs.

Akarod mondani "Istennel vagy nélküle" de köztes állapot nincs.

Nem kéri egy ember sem, hogy meg akar születni. De ha
megszületett, csak két lehetõsége van.

Ez nem elég? Az egyik az élet útja a másik a halálé. Az hiszem
bõségesen elegendõ a választék. Ha valaki az élet útját választja
milyen más lehetõségre volna még szüksége?

De ha Isten nem bûnre
hajlamosnak teremtette volna az embert, nem lett volna bûnös és nem
kellene döntenie ebben a kérdésben (ami igen nehéz). Ha valaki elé
állandóan próbákat állítanak, persze hogy elõbb-utóbb belebukik
(Ádám és Éva: "almafa").

Isten nem bûre hajlamosnak teremtette az embert. Bûntelen lényeknek,
szabad választással. Ugyanez volt a helyzet a teremtés elõtt, hiszen a
mi Földünk teremtése elõtt már léteztek más értelmes világok ahol
szintén ez volt az életrend: vagy Istennek engedelmeskedni vagy
ellenszegülni. Egyik világ sem fogadta el az Istennel ellentétes
életrendet az önzés életrendjét, hiszen látták és tudták, hogy az
romlást pusztulást, halált hoz. A szeretet életrendjét követték ami a
másikért élés törvénye, ami épít és fejlõdést eredményez. Csak a mi
Földünk volt az amelyik (Ádám és Éva révén) befogadta az önzés
életrendjét, így ellenszegülve Isten tövényével.

Milyen felekezethez tartoztok (római katolikus, baptista,
evangélikus)? Talán nem mindenkinek fontos, de én kíváncsi vagyok
rá.

Ez azt hiszem, hogy mellékes. Amikor ez a rovat indult a Gyaloglóban,
külön meg is kértek, arra, hogy ne említsünk felekezeteket. Mert nem
az a lényeg, hogy ki hova tartozik, hanem az, hogy ki mit képvisel. Ne
felekezet beszélgessen felekezettel, hanem hivõ a hívõvel vagy éppen
nem hívõvel, de mindenképpen ember az emberrel.

A többi kérdésre legközelebb válaszolnék, ha lehet.

Üdvözlettel

András